Amikor úgy kezdek el filmet nézni, hogy tudom, abból bejegyzést írok, mindig jegyzetelek. Nagyjából 10-12 vázlatpontot szoktam írni. Ennél felhagytam a negyedik pontnál. Képtelen voltam nem odafigyelni, annyira magába húzott a történet.

Emlékszem egy barátnőm szavaira valamikor a kamaszkorom elejéről. A fiúkról beszélgettünk, és egyszer valami olyamit fogalmazott meg, hogy ő nem tudja elképzelni milyen lehet nekik a szerelem. Hogyan érezhetnek, milyen lehet, ugyanazt érzik amit mi lányok? És egyáltalán az érzelmi világuk milyen lehet, sőt azt se tudja elképzelni, hogy egyáltalán van nekik. Mai napig élénken emlékszem mennyire megdöbbentettek a szavai. Nem is értettem a felvetést. Most már nevetek ezen, és őszintén remélem, hogy azóta ez a lány is megtapasztalta mekkorát tévedett.
Ez az emlék jött elő bennem miközben néztem a képernyőn át ahogy Casey Affleck karaktere ül a kocsmában a sörével, és vállán az egész világ összes bajával. Legalábbis az ő baja felér az összes világéval. Igen szűkszavú az általa megformált karakter, de a testtartása, a szeme, annál többet elárul. Egy megtört embert látunk a vásznon. Olyan férfi testesül meg, aki bármikor elmehet mellettünk az utcán. Bármikor felszállhat velünk a villamosra. Úgy mozgunk egymás mellett mi emberek, hogy fogalmunk sincs kinek mekkora teher van a vállán. Olyan könnyen ítéljük meg a férfiakat mint érzéketlen lényeket, pedig egyszerűen csak kevésbé kommunikatívak mint a nők. De ez nem azt jelenti, hogy kisebb háború dúl a lelkükben vagy kevesebb a szeretet amit éreznek. Esetenként, megkockáztatom, az ő érzelmi világuk sokkal tisztább mint a nőké. Remekül mutatja meg ezt a film. Egy hétköznapi ember küzdelmét láthatjuk azzal, hogy gondját viselje az unokaöccsének. Ugyannakor a saját múltjával is harcol.

Spoiler nélkül nehéz beszélni egy ilyen filmről, de mindenkinek ajánlom aki nem szokványos drámát akar látni pazar színészi alakításokkal. Michelle Williams szerepe igen parányi, de az annyira erőteljes, hogy nem is lehet elfelejteni.  A legszívszorítóbb jelenet az kettejüké, aki azt kibírja könnyek nélkül, le a kalappal. Fantasztikusan jó színésznő, ő korunk Julia Robertse.